Egy videó egy vicces fiúról, aki a kis saját koreográfiájával végigtáncolta a világot:
2009. október 29., csütörtök
2009. október 26., hétfő
Levél az oviból
Marci már négy hete nem jár oviba. A sok betegeskedés miatt, aztán elutaztunk, most meg szünet van az oviban.
Ma egy levelet találtunk a postaládánkban, amit a kék csoport írt.
Íme:
Milyen kedves tőlük! Nagyon aranyos óvónéni ez az Ági néni!
Ma egy levelet találtunk a postaládánkban, amit a kék csoport írt.
Íme:
Milyen kedves tőlük! Nagyon aranyos óvónéni ez az Ági néni!
2009. október 25., vasárnap
Könnyű őszi kerti lakoma
Először raktunk egy kis tüzet:
Aztán került rá halacska is:
Végül desszertnek pedig egy kis birsalma kínálkozott:
Aztán került rá halacska is:
Végül desszertnek pedig egy kis birsalma kínálkozott:
Ősz a károlyi szőlőben
Annyi betegeskedés után, a végkimerülés szélén elmentünk egy kicsit Károlyba pihenni. Jót tett a lelkünknek...
Marci mondás
Marci és Bob játszanak, Marci nagyon élvezi. Boldogan kiált fel:
-"Bob, ez a világ legjobb élete!"
-"Bob, ez a világ legjobb élete!"
Matyi mondás
"Tetetetete"
"Dididididi"
"Brrrrrrrrr"
:)
(csak hogy ne maradjon ki Matyika sem a mondásokból)
"Dididididi"
"Brrrrrrrrr"
:)
(csak hogy ne maradjon ki Matyika sem a mondásokból)
Marci mondás
Marci hálózsákban fekszik az ágyon. Sötét van, aludni készül. De mivel melege van, kidugja az egyik lábát, hogy szellőzzön. Ekkor hirtelen zajt hall kintről.
Villámgyorsan visszhúzza a lábát a hálózsákba, és megszólal:
-"Hű, de megijedt a lábam!"
Villámgyorsan visszhúzza a lábát a hálózsákba, és megszólal:
-"Hű, de megijedt a lábam!"
Drága nagyikám
Nagyika már készülődik elköltözni erről a világról. Ajándékozza szét a dolgait. Nekem egy könyvet adott, amibe egy kis szöveget is beleírt.
Már nehézkesen megy az írás...
Már nehézkesen megy az írás...
Benne vagyunk az újságban
Egy XIII. kerületi újság, a Hírnök, október 15-i számában van egy kis cikk a Csupa-Csoda Óvodai családi napról. Egy fénykép is készült, amin rajta van András és Marci.
Híresek lettünk:)
Híresek lettünk:)
2009. október 23., péntek
4 évvel ezelőtt
2005. október 23-án a nagykárolyi római katolikus templomban a két fiatal, András és Betti szűk családi körben, és nagy boldogságban összeházasodtak.
A polgári szertartás egy héttel korábban, Budapesten volt. A két tanú Món és Zsuzsa voltak, akik ugye egy évvel korábban az összeismerkedésnek is tanúi voltak.
Márai Sándor: Arról, hogy a dolgokat meg kell várni
Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék,
helyzetek –, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni
feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek,
eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz
tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok.
Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok
kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon
sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel,
figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel.
A polgári szertartás egy héttel korábban, Budapesten volt. A két tanú Món és Zsuzsa voltak, akik ugye egy évvel korábban az összeismerkedésnek is tanúi voltak.
Márai Sándor: Arról, hogy a dolgokat meg kell várni
Megvárni, egy angyal és egy szent türelmével, amíg a dolgok – emberek, eszmék,
helyzetek –, melyek hozzád tartoznak, eljutnak hozzád. Egyetlen lépést sem sietni
feléjük, egyetlen mozdulattal, szóval sem siettetni közeledtüket. Mert bizonyos emberek,
eszmék, helyzetek, melyek életedhez, jellemedhez, világi és szellemi sorsodhoz
tartoznak, állandóan útban vannak feléd. Könyvek. Férfiak. Nők. Barátságok.
Megismerések, igazságok. Ez mind feléd tart, lassú hömpölygéssel, s találkoznotok
kell egy napon. De te ne kapkodj, ne siettesd útjukat és közeledésüket. Ha nagyon
sietsz feléjük, elkerülheted azt, ami fontos és személyesen a tiéd. Várj, nagy erővel,
figyelmesen, egész sorsoddal és életeddel.
5 évvel ezelőtt
Minden valahogy ezzel kezdődött:
Túra a Liptói-Havasokban
A Pizolit Barlangkutató Sportegyesület magashegyi jellegű túrát
szervez a Liptói-Havasok hegység területén.
A szintemelkedés: 1180 m
Szállás: Horec turistaház épületeiben
Elhelyezés: 4-5-6 ágyas szobákban
Étkezés: szombaton kétfogásos vacsora, többi egyénileg
Betti:
Már korábban is lelkes Pizolitos túrázó lévén a Liptói havasokba szervezett túrát sem hagyhatta ki. Be is szervezte gyorsan még 3 barátnőjét (Món, Zsuzsi, Eszti) - a jó társaság végett, és lefoglalta a helyet az útra. Ekkor derült ki, hogy a túra létszáma már betelt:(
Mivel azonban olyan sok jelentkező volt, hogy még egy turnust megtöltött, a Pizolit 2 héttel későbbi időpontra (2004.10.22-23-24) megszervezte még egyszer a túrát. Juhééé, indulás!
András:
Még sosem túrázott a Pizolittal, most is egy barátnője (Zsuzsa) szervezte be az ő kis négyes körükbe (Zsuzsa, a barátja Józsi, és Józsi egy barátja) a jó társaság végett, és lefoglalta a helyet az útra. Ekkor derült ki, hogy a túra létszáma már betelt:(
De mint tudjuk, a Pizolit 2 héttel későbbi időpontra (2004.10.22-23-24) megszervezte még egyszer a túrát.
Az elindulás előtt Zsuzsa szakított a barátjával, így nem nagyon akaródzott neki elmenni vele a túrára. Andrásnak pedig jó sok munkája gyűlt össze, ami miatt szintén úgy gondolta, hogy lemondja az utat.
De végül mégiscsak úgy döntöttek, hogy: Juhééé, indulás!
Elérkezett 2004. október 23, pirosbetűs ünnep Betti és András életében: túra a Liptói havasokba. Már a hegyről lefelé libasorban haladt a csapat, mikor is András pont Betti mögött menetelt. És valahogy beszédbe elegyedtek. Aztán sötétedni kezdett. Bettinél volt fejlámpa, amit felajánlott Andrásnak világítás végett. Aztán még énekelgettek is az úton...
Betti:
Megjegyezte magának ezt az Andrást. Gondolta: "Holnap még találkozunk". Aztán elment a szálláson zuhanyozni.
András:
Este a szálláson kinyitotta a szobaajtót, hogy elinduljon valahová, amikor észrevette, hogy előtte pont Betti megy zuhanyozni egy szál törölközőbe csavarva. Zavarában visszafordult a szobába és megjegyezte magának ezt a Bettit.
Másnap több program közül is lehetett választani. András barlangászni ment, Betti túrázni.
Viszont jött az ebéd. De ekkor is külön asztalhoz kerültek.
Betti:
Úgy érezte, most már szervezkednie kell valamit, hogy tesztelje Andrást: vajon érdeklődést mutat-e irányába?
Ezért ebéd után úgy intézte, hogy a buszparkolóban látszólag véletlenszerűen egyedül nézegette a környező rétet (közben a barátnők a buszból figyeltek, orrukat az üvegnek nyomva, hogy vajon mi fog történni). Persze a szeme sarkából Andrást figyelelte, aki nagy megelégedésére közeledni kezdett.
András:
Örömmel látta, hogy Betti egyedül álldogál a parkolóban. Gondolta itt a remek alkalom, hogy beszéljen vele.
András és Betti ismét jót beszélgettek.
Betti:
Arra gondolt, hogy valahogy biztosítani kellene az otthoni folytatást, de ne tűnjön úgy, hogy ő kezdeményezi. Ezért felvetette, hogy szívesen megnézné András fényképeit a túráról. Megadta az email címét Andrásnak. Kissé elbizonytalanította, hogy András nem írta le sehová a címet.
András:
Arra gondolt, hogy valahogy biztosítani kellene az otthoni folytatást, ezért örült Betti felvetésének, hogy szívesen megnézné András fényképeit a túráról. Betti megadta az email címét amit András nem írt le sehová, hanem jól megjegyezte.
Hát igen, valahogy így kezdődött...
Itt még külön képek készültek rólunk:
Túra a Liptói-Havasokban
A Pizolit Barlangkutató Sportegyesület magashegyi jellegű túrát
szervez a Liptói-Havasok hegység területén.
A túra a Zsiár-völgyből indul. Öt és fél km-es folyamatos emelkedéssel megmásszuk a gyönyörű panorámát nyújtó 2184 m magas Baranec hegyet, majd leereszkedünk a mögötte lévő Zsiárvölgyi-nyeregbe. Alkalmas időjárás esetén innen felkapaszkodunk a hegység főgerincére, melyet a Placive csúcsnál érünk el. A főgerinc mentén másfél km-t teszünk meg, majd a Zsiár-völgyben álló menedékház érintésével térünk vissza. (Ha az időjárás nem alkalmas a főgerinc megmászására, akkor a hágóból a menedékház felé rövidítünk.)
A szintemelkedés: 1180 m
Szállás: Horec turistaház épületeiben
Elhelyezés: 4-5-6 ágyas szobákban
Étkezés: szombaton kétfogásos vacsora, többi egyénileg
Betti:
Már korábban is lelkes Pizolitos túrázó lévén a Liptói havasokba szervezett túrát sem hagyhatta ki. Be is szervezte gyorsan még 3 barátnőjét (Món, Zsuzsi, Eszti) - a jó társaság végett, és lefoglalta a helyet az útra. Ekkor derült ki, hogy a túra létszáma már betelt:(
Mivel azonban olyan sok jelentkező volt, hogy még egy turnust megtöltött, a Pizolit 2 héttel későbbi időpontra (2004.10.22-23-24) megszervezte még egyszer a túrát. Juhééé, indulás!
András:
Még sosem túrázott a Pizolittal, most is egy barátnője (Zsuzsa) szervezte be az ő kis négyes körükbe (Zsuzsa, a barátja Józsi, és Józsi egy barátja) a jó társaság végett, és lefoglalta a helyet az útra. Ekkor derült ki, hogy a túra létszáma már betelt:(
De mint tudjuk, a Pizolit 2 héttel későbbi időpontra (2004.10.22-23-24) megszervezte még egyszer a túrát.
Az elindulás előtt Zsuzsa szakított a barátjával, így nem nagyon akaródzott neki elmenni vele a túrára. Andrásnak pedig jó sok munkája gyűlt össze, ami miatt szintén úgy gondolta, hogy lemondja az utat.
De végül mégiscsak úgy döntöttek, hogy: Juhééé, indulás!
Elérkezett 2004. október 23, pirosbetűs ünnep Betti és András életében: túra a Liptói havasokba. Már a hegyről lefelé libasorban haladt a csapat, mikor is András pont Betti mögött menetelt. És valahogy beszédbe elegyedtek. Aztán sötétedni kezdett. Bettinél volt fejlámpa, amit felajánlott Andrásnak világítás végett. Aztán még énekelgettek is az úton...
Betti:
Megjegyezte magának ezt az Andrást. Gondolta: "Holnap még találkozunk". Aztán elment a szálláson zuhanyozni.
András:
Este a szálláson kinyitotta a szobaajtót, hogy elinduljon valahová, amikor észrevette, hogy előtte pont Betti megy zuhanyozni egy szál törölközőbe csavarva. Zavarában visszafordult a szobába és megjegyezte magának ezt a Bettit.
Másnap több program közül is lehetett választani. András barlangászni ment, Betti túrázni.
Viszont jött az ebéd. De ekkor is külön asztalhoz kerültek.
Betti:
Úgy érezte, most már szervezkednie kell valamit, hogy tesztelje Andrást: vajon érdeklődést mutat-e irányába?
Ezért ebéd után úgy intézte, hogy a buszparkolóban látszólag véletlenszerűen egyedül nézegette a környező rétet (közben a barátnők a buszból figyeltek, orrukat az üvegnek nyomva, hogy vajon mi fog történni). Persze a szeme sarkából Andrást figyelelte, aki nagy megelégedésére közeledni kezdett.
András:
Örömmel látta, hogy Betti egyedül álldogál a parkolóban. Gondolta itt a remek alkalom, hogy beszéljen vele.
András és Betti ismét jót beszélgettek.
Betti:
Arra gondolt, hogy valahogy biztosítani kellene az otthoni folytatást, de ne tűnjön úgy, hogy ő kezdeményezi. Ezért felvetette, hogy szívesen megnézné András fényképeit a túráról. Megadta az email címét Andrásnak. Kissé elbizonytalanította, hogy András nem írta le sehová a címet.
András:
Arra gondolt, hogy valahogy biztosítani kellene az otthoni folytatást, ezért örült Betti felvetésének, hogy szívesen megnézné András fényképeit a túráról. Betti megadta az email címét amit András nem írt le sehová, hanem jól megjegyezte.
Hát igen, valahogy így kezdődött...
Itt még külön képek készültek rólunk:
2009. október 20., kedd
Madáretető
Kányádi Sándor: Madáretető
Cinkék, cinegék, feketerigók,
megosztom veletek e fél cipót,
megosztom az én olyan-amilyen
énekem-szerzett kenyerem.
Csettegess, rigóm, járd a kerteket,
jöjjetek, csókák, varjak, verebek:
vendégül látok minden itt maradt,
velünk telelő madarat.
Terítve már patyolat abroszom,
kenyeremet elétek morzsolom.
Nem várok érte, nem kell félnetek,
ordas télben ujjongó éneket.
Ha majd tavasz lesz, és én hallgatok,
akkor zendüljön a ti hangotok,
hírrel hirdetve, hogy az emberek
télen se voltak embertelenek.
Cinkék, cinegék, feketerigók,
megosztom veletek e fél cipót,
megosztom az én olyan-amilyen
énekem-szerzett kenyerem.
Csettegess, rigóm, járd a kerteket,
jöjjetek, csókák, varjak, verebek:
vendégül látok minden itt maradt,
velünk telelő madarat.
Terítve már patyolat abroszom,
kenyeremet elétek morzsolom.
Nem várok érte, nem kell félnetek,
ordas télben ujjongó éneket.
Ha majd tavasz lesz, és én hallgatok,
akkor zendüljön a ti hangotok,
hírrel hirdetve, hogy az emberek
télen se voltak embertelenek.
2009. október 19., hétfő
2009. október 15., csütörtök
Ősz
Hideg, borús az idő odakint, leveleket kerget a viharos szél.
Marci boldogan szalad az ajtón betoppanó apukájához a nagy hírrel:
-"Képzeld, apuci, az utcánkba megérkezett az ősz!"
(2007-es kép, Marci itt másfél éves)
Marci boldogan szalad az ajtón betoppanó apukájához a nagy hírrel:
-"Képzeld, apuci, az utcánkba megérkezett az ősz!"
(2007-es kép, Marci itt másfél éves)
2009. október 11., vasárnap
Jégkorszak
Marcinak kijárási tilalom van a fülgyulladás miatt. Kedvenc filmjét, a Jégkorszakot nézi.
Este megszólal:
-"Anyuci, én most már nem is veletek akarok lakni, hanem egy igazi mammuttal!"
Később megkérdezi:
-"Anyuci, élnek még mammutok?"
-"Nem, már kihaltak".
-"És mikor nőnek ki újak?"
Este megszólal:
-"Anyuci, én most már nem is veletek akarok lakni, hanem egy igazi mammuttal!"
Később megkérdezi:
-"Anyuci, élnek még mammutok?"
-"Nem, már kihaltak".
-"És mikor nőnek ki újak?"
Újra betegek vagyunk
Marci a keresztelő után újra lebetegedett. Ismét középfülgyulladás:(
Persze Matyika is benáthásodott. Napok óta nem alszunk, csak ápoljuk a sünöket.
Persze Matyika is benáthásodott. Napok óta nem alszunk, csak ápoljuk a sünöket.
Matyika és Barnika keresztelője
Október 3-án, szombaton, megtartottuk Dorogon Matyika és Barnika keresztelőjét.
Immáron keresztbe-kasul keresztszülők lettünk. Íme:
Barnika anyukája Maki, aki Marci keresztanyja, én viszont Barnika keresztanyja vagyok.
Az én kisfiam Marci és Matyi. Mindkettő keresztanyja Bob, illetve Maki (Marcié), és Món (Matyié).
Remélem követhető:)
De jöjjenek a képek:
...és végül egy magyarázó kép ahhoz, hogyan is áll össze Matyikánk neve:)
Az ünneplést a Póni fogadóban zártuk, ahol finom ebéddel vendégeltük meg a családot.
Immáron keresztbe-kasul keresztszülők lettünk. Íme:
Barnika anyukája Maki, aki Marci keresztanyja, én viszont Barnika keresztanyja vagyok.
Az én kisfiam Marci és Matyi. Mindkettő keresztanyja Bob, illetve Maki (Marcié), és Món (Matyié).
Remélem követhető:)
De jöjjenek a képek:
...és végül egy magyarázó kép ahhoz, hogyan is áll össze Matyikánk neve:)
Az ünneplést a Póni fogadóban zártuk, ahol finom ebéddel vendégeltük meg a családot.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
