Az év utolsó napján nem marad más hátra, mint összegezni az elmúlt évet. Jó dolog visszapillantani, mert most látom igazán, milyen gazdag, szép, élménydús évünk volt.
Sokfelé jártunk, új élményekkel gazdagodtunk: kirándultunk a Kopár csárda környékén, Dobogókőn, várost néztünk Esztergomban, az augusztus 20.-i tüzijátékot a szomszéd ház tetejéről csodáltuk. Játszottunk a Hajógyári szigeten, voltunk a Gyerekszigeten is, a Cápáriumban, a Közlekedési és a Természettudományi Múzeumban. Nyaraltunk Sukorón, Balatonlellén, Dorogon és Károlyban. Károlyban ezen kívül még voltunk húsvétkor, cseresznyeéréskor és év végén, Dorogon pedig még sokszor - kb. havonta egyszer-kétszer.
Makiékkal közösen hosszú hétvégéket töltöttünk Eplényben, Szilvásváradon, Lillafüreden; voltunk az Orczy-fesztiválon és a lovas juniálison,
Edináékat meglátogattuk Gyöngyösön, voltunk velük az Állatkertben, csurdítottunk a Mátrában.
Tágabb családunk segítségével (főleg a gyerekfelügyeletre gondolok) arra is lehetőségünk nyílt, hogy Andrással kettesben szervezhessünk programokat: voltunk színházban (Mikve, Apacsok), étteremben (Pomo D'oro), késfesztiválon, töltöttünk pár napot a Radnai havasokban valamint Egerszalókon.
A fiaink szépen fejlődtek az év folyamán.
Marci nagycsoportos lett az oviban. Az ovijában volt évnyitó családi nap, farsang, gyereknapi vígasság, Márton napi bál. Voltak az ovisokkal a Budakeszi Vadasparkban, az Állatkertben, a Mikulásgyárban, lovagolni, labdás tornára jártak, beiratkoztak a könyvtárba, karácsonykor énekeltek az Öregek Otthonában.
Ezen kívül Marci volt velünk cirkuszban, vidámparkban, egyedül nyaralt Károlyban, járt úszótanfolyamra, focizni, zenekuckóra, valamint az iskolai előkészítőre is ellátogatott.
Matyika pedig elkezdte a bölcsit. Karácsony előtt mézeskalács sütögetésre mi is hivatalosak voltunk hozzá.
Én idén továbbra is otthon voltam - immár hatodik éve (hű, de hosszú!). Májusban volt a 20 éves osztálytalálkozóm; közös megegyezéssel elbúcsúztam a munkahelyemtől és nekikezdtem az álláskeresésnek. Belevágtam a fogszabályozásba, nyár végén pedig belém vágtak a sebészeten, jártam gerincgyógyítóhoz és jógára.
András a munkája mellett nyakába vette a házunk ügyeinek intézését: Számvizsgáló Bizottsági tag lett több lelkes-harcos szülőtárssal együtt. A ház játszóterét visszaszerezték a gyerekeknek, leváltották a korábbi Számvizsgáló Bizottságot és a közös képviselőt is.
Persze a betegségek sem kerültek el bennünket: Matyinak év elején volt fülgyulladása (szerencsére azóta nem volt több); András egy hónapig szedett antibiotikumokat, míg egy makacs fertőzést sikerült kikezelni; a fiúk többször is átestek hányásos-hasmenéses víruson; de volt még kötőhártya-gyulladás, magas lázas vírus; Marci egy nyaki nyirokcsomó-gyulladást is szerzett a nyaralás alatt. Matyinak szúvasodni kezdtek a felső metszőfogai, ezért fogászati ecsetelésre kellett járnunk, Marciról pedig kiderült, hogy kezdődő gerincferdülése van, ezért az orthopédiára is "bérletet váltottunk".
Összességében azért sokkal kevesebb volt a betegség, mint pl. a fülgyulladásos korszakban (2009 őszén).
Sajnos veszteségek is értek minket: márciusban eltemettük a kedves Dédinket, szeptemberben pedig szüleim kutyáját, Tücsit . Egy barátnőmmel (vagy legalábbis eddig annak hittem) teljesen megszakadt a kapcsolatom.
Magyarország gazdasági helyzete miatt sokat aggódtunk, s a sötét felhők sajnos csak egyre tovább gyülekeznek jelenleg is.
Nagyon-nagyon hálásak vagyunk azért, hogy kis családunk békességben, egészségben, szeretetben - tágabb családtagjaink jelenlétével, gondoskodásával körülölelve élte meg a 2011-es évet.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése