No de a szarvasnak erdő is kell! Ezért elhatároztuk, hogy készítünk egy Meseerdőt.
A fiúk tevékenyen kivették a részüket a munkálatokból: András a kartonokat, ágacskákat szerezte be, én megterveztem, megrajzoltam, kivágtam, Marci befestette, ragasztotta az elemeket, Matyuka pedig közben mindent alaposan megvizsgált:)Több estén keresztül dolgoztunk (sőt, elárulom, hogy azóta is dolgozunk). Marci már alig várja az aznapi munkálatokat. Mindig előre eltervezzük, hogy másnap mit fogunk készíteni.
Íme az eredmény:
Készült hegy hófödte hegycsúccsal, erdő madáretetővel és fészekkel, erdei tó, útmutató tábla. Ezen az olvasható, hogy az egyik irányban a falu, a másikban a Havasi Gyopár Fogadó található.Ez utóbbinak is van egy külön története: szoktunk játszani egy képzeletbeli játékot, miszerint amikor bejövünk kintről, a zord időjárásból, akkor a Havasi Gyopár Fogadóba térünk be. Itt finom ételek várnak bennünket az étteremben (az én főztöm), majd a fogadó szobájában frissen vetett ágyban melegedhetünk meg (délutáni alvás). A kandallóban ég a tűz (gyertya világít), és az ablakon át nézzünk, ahogy kint a nagy hóban / dühöngő szélben / szakadó esőben, stb. kutyagolnak a vándorok, hajladoznak a fák, síelnek az emberek. Mi pedig bent vagyunk a jó melegben.
A madáretetőt rögtön fel is töltöttük mazsolával, hogy az éhes kis madárkák ennivalót találjanak.
Hogy-hogy nem, a mazsola el is fogyott az utolsó szemig:)
Az erdőben mindig olyan évszak és időjárás van, mint aktuálisan nálunk. Pl. mostanában sokat esett az eső, ezért került fel az esőfelhő.Persze ezzel közel sincs vége a munkálatoknak, az erdőt be is kell népesíteni. Első lépésként a nálunk telelő madarakat fogjuk becsalogatni az erdőnkbe.
Íme néhány részlet:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése