Marci köszön nekem:
-"Szia, drága királynőm!"
(hiába, fiús anyukának lenni a legjobb!)
Marcinak egyik kedvenc dala a Kalákától a Követ (Kányádi Sándor verse).
A vers csattanója az, amikor rálelnek az elveszett követre, amint borozgat egy pincében:
"Lement a pincébe
- elég is a szöveg! -
még most is ott iszik
az elveszett követ.
Agák, bégek, basák,
Enyed táján jövet,
jutottak a nyomon,
ahová a követ."
Sétálunk az utcán, amikor is egy sarki pince-kocsmából nevetés hallatszik ki. Marci megszólal:
-"Hallod, anyuci, ott vannak a követék!"
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése