Egy cikk a Csupa Csoda Óvodáról

T. Zs.:
Csupa Csoda Óvoda

Amikor óvodát választottunk kislányaink számára, az elsődleges szempont az volt, hogy biztonságban érezzük gyerekünket, biztosak legyünk benne, hogy mind lelkileg, mind testileg megfelelően foglalkoznak vele.

A második szülői értekezleten az óvó nénik arról kezdtek el beszélni, hogy mi jellemzi az adott óvodai korosztályt, hogyan tudnak a szülőkkel párhuzamosan dolgozni, így alkotva egy kis csapatot, melynek középpontjában a gyermek áll.

A nevelési program mottóját hallva, "Kudarc nélkül az iskolában", az egyik apuka legyintett, ugyan hol van az még? Nem is olyan messze, válaszolták az óvó nénik. Olyan ez, mint a házépítés. Ahhoz, hogy egy ház masszív, időtálló legyen megfelelő alapokra kell helyezni. Ezeket teszik le az óvodában, melyek rétegesen épülnek fel egymásra. Kukkantsunk bele egy kicsit, mit is jelent ez gyakorlati szinten, szülői szemmel.

A kisgyermek életében a legfontosabb, hogy biztonságban, szeretetben, nyugalomban legyen, hogy saját, életkorának megfelelő ritmusban éljen és fejlődjön. Ez az alapelv, melyre épül a Csupa Csoda Óvoda által használt prevenciós nevelési program.

Jó, jó, rendben van, de hiszen ezt akarja valamennyi óvoda, akár ilyen a programja, akár nem. Mitől más hát ez a program? Attól, hogy ez tudatosan felvállalja az iskolai tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlesztését, a potenciális tanulási zavarok megelőzésével és korai kiszűrésével. Vagyis 3-7 éves kor között olyan alapokat raknak le az óvoda pedagógusok, hogy az iskolapedagógusoknak építeni és ne korrigálni kelljen. Ezzel a tematikával elősegítjük, hogy a kisdiákok sikert sikerre halmozva tanulják meg az alapvető kultúrtechnikákat (olvasás, írás, számolás), vagyis örömöt szerezzen nekik a tanulás, és ezzel kudarc nélkül éljék meg az iskolakezdés nehézségeit.

Ez nagyon jól hangzik, igaz? Ez minden szülő vágya! Nosza, vágjunk hát bele!

Figyeljünk meg egy 3?4 éves gyereket. Olyan mint egy sajtkukac, mindig mozog. Ebben a korban ez természetes, és egyben rendkívül hasznos is, mert így fedezi fel a körülötte lévő világot, így szerez tapasztalatokat, ismereteket. A legkönnyebben akkor tudjuk ezen fejlődési adottságot kihasználni, ha együtt mozgunk velük, ha biztosítjuk a napi mozgáshoz szükséges lehetőségeket. Itt minden csoportszobában bent vannak a mozgásra hívogató játékszerek, és az óvoda hatalmas udvara is számtalan lehetőséget kínál.

Nézzünk be egy kiscsoportos, kötetlen foglalkozásra. A földön három különböző színű, alakú (egyenes, hullámos, cikk-cakkos) egymást többször keresztező vonalat látunk. Az óvó néni megkéri a gyerekeket, hogy egyenként sétáljanak végig a vonalakon, külön kijelölve a színeket. Nagyon jó, szinte mindenki végig ment a megadott vonalon, igaz hogy volt, aki a kereszteződéseknél eltévesztette, de tudta korrigálni! Először segítséggel (gyerekek és óvó néni), majd önállóan! Ha pár hét múlva visszajövünk, ugyanezt a gyakorlatot már egymásba kapaszkodva, kígyót alkotva végzik a gyerekek, melynek általában hatalmas nevetés a vége, mert a kígyók összegabalyodnak.

Észrevették milyen csalafinták voltak az óvó nénik. Nem? De hiszen, amikor a gyerekek kígyósat játszottak nem csak a saját mozgásukra, hanem a többiekre is figyelniük kellett. Megosztották a figyelmüket, sőt a játék alkalmazkodásra késztette a gyerekeket. A mozgásos feladatok együttes kivitelezése csak egymásra figyelve, egymáshoz igazodva válik lehetővé.

A meghatározott testrészekre koncentráló feladatok során tanulja meg a gyermek a szándékos mozgások akarati irányítását, mely a figyelemkoncentrációt és az akarati erőfeszítéseket erősíti. Ez az egyik alap, melynek nagyon masszívnak kell lennie.

Most pedig sétáljunk át egy középső csoportba, a 4-5 évesek közé, illetve először hallgassunk egy kicsit. "Hé, Te, Hadd e?ha?", de hiszen ezek egy széki ének dallamai. Mintha egy igazi táncházba csöppentünk volna. "bal lábaddal indítva kettőt lépj előre, egy , kettő, majd jobbra fordulva kerüld meg a társadat". Kedvet kapok hamar, hogy én is beálljak. Lobognak a kiskendők, pörögnek a szoknyák. Itt nekem is koncentrálnom kell, hogy el ne tévesszem az irányokat, hogy megfelelően koordináljam a kezemet és a lábamat. Egyszerre kell figyelnem a ritmusra, az irányokra és többiekre is. Hú, és hol a levegő?

Ajaj, itt megint meg kell állni egy szóra. Mert mi történt? A gyerekek egy bonyolult ám, koordinált mozgást végeztek (napról-napra magasabb színvonalon). Hosszú perceken keresztül figyelniük kellett, hogy szemük-kezük megfelelően mozogjon a látott és hallott információk alapján. Pont úgy, mint amikor első osztályban tanítják a számok, betűk leírását: a táblára felírt minta/betű lemásolása, a szóbeli segítség megértése ("a 2. Vonal felett csinálj hurkot!") és bizony hosszú ideig koncentrálniuk kell, össze kell kapcsolniuk a látott-hallott információt a kiskezük mozgásával.

A gyerekek észre sem veszik, hogy mi minden történik velük, ők csak élvezik a zene ritmusát, és sikert jelent nekik, hogy megtanulnak egy-egy tánc figurát.

Jó, jó, de akkor mi a feladata a nagycsoportnak, kérdezhetik. Az óvodás gyermek értelmi fejlődésében a képszerű észleléses megismerési funkciók dominálnak. Korai szakaszban ez a megjelenés hiányos, mert a gyermeket elsősorban érzelmei és nem a valóság vezérli. Mennél idősebb tehát a gyerek annál hatékonyabban építhetik be a pedagógusok a gondolkodás szintjére a tanult viselkedési és értelmi, érzelmi, alkalmazkodási funkciókat. Az ösztönből irányított, tudatos gondolkodás lesz. Nyissunk be, ez itt a nagycsoport. A gyerekek izgatottan, ám nagyon elmélyülve keresik, hogy a sok-sok bohóc figura közül melyik nem illik a sorba, vagyis melyik más mint a többi? A kérdés nem egyszerű, mert jól meg kell figyelni és összehasonlítani pl. a bohóc nagyságát, a ruhája ezer színeit, a haját, a kalapján lévő virágot, és még az sem mindegy, hogy merre néz a cipője orra!

Gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy kis csapat figyel minden egyes gyerekre. A csapat tagjai a két óvodapedagógus, logopédus és fejlesztőpedagógus, valamint a szülők is, akiket rendszeresen bevonnak a munkába.

Álljunk meg megint egy szóra! Lassan olyanok vagyunk, mint egy nagyvállalat. Nos, hívhatjuk magunkat így is, hiszen mit vállaltunk fel? Olyan csekélységet, hogy gyermekeinkből egészséges, okos, érzelmileg és értelmileg kiegyensúlyozott felnőttet nevelünk. Ehhez pedig csapat munkára van szükségünk. A mi óvodánkban ezt segítik elő a társpedagógusok, akik szükség esetén játékos formában fejlesztik a gyerekek részképességeit, a csoporttól külön játszanak, foglalkoznak velük, ha kell csak pár hónapig, ha kell évekig.

Mi szülők ösztönösen megérezzük a változást, látjuk, hogy mennél idősebb egy gyerek annál, tovább képes ülve maradni és egyhelyben játszani. A mi ovinkban is (és az ország valamennyi óvodájában) tudatosan folyik olyan nevelőmunka, amivel elősegítik gyermekeink folyamatos fejlődését, úgy hogy közben elvarázsolják őket a rendszeres koncertekkel, bábelőadásokkal, állatkerti sétákkal. A hagyományos szeptemberi Családi hétvége a Dunaparton is rólunk és nekünk szól, hisz a jóízű bográcsozás, szalonnasütés mellett, az izgalmas akadályverseny tüzében mintát kaphatunk a fejlesztő játékok gazdag tárházából, amit mi szülők is bármikor együttjátszhatunk gyerekeinkkel. Úgy hogy ha délután öt órakor, pironkodva beesek az ajtón, mosolyogva fogad az óvó néni és kér egy kis időt, hogy hadd fejezze be az előbb elkezdett társasjátékot a lányaimmal.

Ezért Csupa Csoda itt minden.



Forrás: Porkolábné Dr. Balogh Katalin Komplex Prevenciós Óvodai Program 1997.

Almaszüret Dorogon

Még ki sem pihentük az ovis ünnepséget, vasárnap almaszüretre voltunk hivatalosak a dorogi szőlőbe.





Szép volt a termés, rögtön akadt, aki meg is kóstolta:)
(na ja, pont az én fotótémámat...)



és végül jött az elmaradhatatlan és kihagyhatatlan bogrács-ebéd (ezúttal marhapörkölt Maki módra):

Marci mondás

Este altatom Marcit. Mellette fekszem az ágyon, még a nappali ruhámban.
-"Anyuci, zuhanyoztál már?"
-"Még nem."
-"De miért nem?"
-"Mert eddig még nem volt időm."
-"Majd akkor adok neked az én időmből... (kicsit elgondolkodik) - Anyuci, hogyan tudok adni neked az én időmből? Milyen szerkezettel?"

Ovis fogadalomtétel

Szombaton Szentendrén a Duna parton nagy ünnepséget rendezett a Csupa-Csoda Óvoda, a kicsik fogadalomtétele alkalmából. Volt ezen kívül vetélkedő, bográcsos paprikáskrumpli főzés, fagyizás.

Először a kicsik az óvónéni után felmondták a fogadalom szövegét (Marci meg se mukkant), majd megkapták az ovis pólójukat:


Íme a fogadalom szövege:



Ezután jött a vetélkedő, ahol volt gombaszedés:


Labdaszállítás:


Horgászás:


Kúszás:


Kirakós:


Vízhordás:


..és még egyéb feladatok, mint vakon ízfelismerés (alma, mogyoró, csoki), mini-krikett (gyerek, szülő).
Íme Marci menetlevele:


A vetélkedő után pedig jött az ebéd:

Marci mondás

Matyika beteg. Szólok hozzá:
-"Szegény Matyi, berekedtél."
Marci is vígasztalja:
-"Nem baj, Matyi, verekedhetsz!"

Egy betegség krónikája

Marci 4 napot járt oviba, mikor is pénteken már taknyosan hoztam haza, és

1. szombat: kitört rajta a nátha.
Ezután még hétfőn is itthon tartottam, majd az óvónéni és a gyerekdoki "javaslatára" kedden már ment oviba, hogy "ne hiányozzon sokat" a beszoktatás időszakában.
Erre aztán

2. szombat: Marci középfülgyulladást kapott a bal fülére:(
Ügyelet, otthonmaradás. Szerdán kontroll, ahol is dokinéni szerint már szépen javul, mehet oviba. Én azonban még otthon tartottam.

3. szombat: Marci jobb füle is fáj:(
Hétfőn doki, szerencsére "csak hurutos", nem fülgyulladás. Gyógymódok: orrfújás, fülmelegítő sapka, orrcsepp...

Persze szegény Matyika is elkapta, náthás, rekedt, nem tud aludni rendesen.

Marci mondások

Egy átvirrasztott éjszaka után Marci kedveskedni akar nekem, dióval kínál:
-"Anyuci, egyél egy kis altató-diót. Kevertem bele neked álomtündéreket".

Marci kérdez:
-"Anyuci, ha Matyika 3 éves lesz, akkor születik egy újabb Matyika?"
-"Nem."
-"De akkor ki fog a kiskádban fürdeni?"

Az árnyékok mesélnek

Először volt ez:



aztán ez:



meg ez:



és ez:



...végül ez:

Szeptemberi szülinaposok

Dorogon felköszöntöttük a két szeptemberi szülinapost: apát és Makit:























Habár én nem voltam ünnepelt, mégis kaptam virágot, az én kis lovagias Marcimtól:
























Barnikát pedig "gatyába rázta" tata:

Fogacska

Matyika nyuszifogacskái kibújni készülődnek. Sőt, az egyik sarka már kint is van (most már tudom, miért volt olyan nyűgös éjszakánk).

Jaj-jaj, vége a fogatlan mosolyoknak!

Kész a nagy mű

Apuci és Marci legóztak. Íme az alkotás:

Marci mondás

-"Anyuci, hagy nézzem meg a Jégkorszakot!"
-"Nem nézheted meg, mert túl hosszú."
-"De anyuci, én kibírom! És különben is, ha én én kérek valamit, akkor teljesítsed!"

Barangolás a Szilvaúton

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében terem a híres szatmári és beregi szilva, mely legendás helyet foglal el a vidék gasztronómiai hagyományaiban. Erre épül a 2001. évben alakult Szilva Út Egyesület elképzelése, melynek fő célkitűzése, hogy megismertesse a látogatókkal a vidék legjellegzetesebb gyümölcsét, a szilvát, és az ebből készített finomságokat, mint például a híres szatmári szilvapálinkát, a szilvalekvárt vagy éppenséggel a zamatos aszalt szilvát. A Szilvaút egyes állomásait végigjárva azonban nem csupán a szilvából készült ínyencségekkel ismerkedhetünk meg, hanem bepillantást nyerhetünk a szatmári és beregi látnivalókba is.

A turisták két útvonal közül is választhatnak: az egyik a Kis szilvaút, mely Penyigétől Panyoláig tart, a másik a Nagy szilvaút, amely Vásárosnaményból indul, és ugyanoda is tér vissza, miközben tizenhat szatmár-beregi településen halad keresztül. Bármelyiket is járjuk be, egy biztos: az út során szerzett élményeket csak fokozzák az elfogyasztott pálinkák, lekvárok és a különféle ínyencfalatok, valamint a mindehhez társuló lenyűgöző természet, a helybéliek vendégszeretete pedig garantáltan visszacsábít minket erre a vidékre. Induljunk hát el a szilva útján, és ismerjük meg a vidék nevezetességeit, kóstoljunk bele a jellegzetes ízekbe! Az alábbi összeállítás csupán ízelítő a Szilvaút felfedezéséhez.

A Nagyszilvaút állomásai:

Vásárosnamény–Tákos–Csaroda–Beregdaróc– Beregsurány–Márokpapi–Tarpa–Tivadar– (Fehérgyarmat)–Penyige–Túristvándi– Szatmárcseke–Tiszacsécse–Milota–Sonkád– Kölcse (Fehérgyarmat)–Panyola–(Olcsvaapáti– Olcsva, kompátkelés)–Vásárosnamény.

Vásárosnamény

A Nagy szilvaút első állomása a Bereg kapujaként ismert Vásárosnamény. A városka a körbejárható útvonal kiindulópontja és bázisa is egyben, ugyanakkor csillagtúraszerűen is érdemes innen naponta kirándulásokat tenni. A kisváros a Tisza, a Szamos és a Kraszna összefolyásánál, a Beregi-Tiszaháton található. Ajánlatos megtekinteni a Tomcsányi-kastélyba költözött Beregi Múzeum öntöttvas gyűjteményét. A városhoz csatolt Gergelyiugornya kedvelt üdülő- és fürdőhely, mely elsősorban az Atlantika Vízi Vidámpark miatt népszerű. Ha hűvösebb az idő, akkor az egész éven át nyitva tartó Szilva gyógy- és wellnessfürdő termálvizében és élménymedencéiben kereshetünk felüdülést.

Tákos

A település református temploma a környék talán legszebb műemléke. A híres, mezítlábas Notre-Dame-nak nevezett, 18. századi paticsfalas, zsindellyel fedett református templom Tákos középpontjában található. Az épületet 58 kazettából álló, virágdíszes famennyezete teszi egyedivé. A faluban található népművészeti emlékek, a beregi emberek vendégszeretete és a csodálatos természeti értékek évente több ezer turistát vonzanak a településre.

Beregsurány

Ha Beregsurányban járunk, nem szabad kihagynunk a gótikus református templom és a tájház megtekintését. Az út mellett a gyönyörű Uray-kastély tűnik fel, melynek parkjában még ma is áll néhány 200 évnél is öregebb, ritkaságnak számító famatuzsálem (kocsányos tölgy és hársfa). A kastély ma a polgármesteri hivatalnak és a kultúrháznak ad otthont. A falu másik műemlékét, a Bay-kúriát szintén a főúton továbbhaladva láthatjuk.

Tarpa

A következő állomás Tarpa, a híres kuruc község. A település református temploma késő gótikus stílusban épült, impozáns belső terében értékes gótikus freskók díszlenek. Különleges műemlék a szárazmalom, amelyet érdemes belülről is megnézni. A hajdanán lóval mozgatott hatalmas, fából készült fogaskerék zsindelyes tető alatt található.

A falu a beregi keresztszemes hímzés egyik központja, s mintái közül említést érdemel a „tarpai tulipános” és a „tarpai szegfűs”. A település ad helyet a nagy múltú szatmár-beregi szilvanapnak, melyet szeptember végén rendeznek meg. A rendezvényen megízlelhetjük a szilvából és a térség más tájjellegű terményeiből készült finomságokat, és természetesen a világhírű tarpai szilvapálinka is terítékre kerül.

Tivadar

Tarpától négy kilométerre délre található Tivadar, mely arany homokos tiszai strandjával a Bereg legszebb települései közé tartozik, és nyaranta a strandolni vágyók és vízitúrázók tömegeit vonzza. Keressük fel a töltés mellett található barokk stílusú református templomot, illetve az 1947-es tiszai árvíz 50. évfordulójára emelt árvízi emlékparkot.

A Kisszilvaút állomásai:

Penyige–Túristvándi–Szatmárcseke–Tiszacsécse– Milota–Sonkád–Kölcse (Fehérgyarmat)–Panyola.

Penyige

Az út Tivadar után Fehérgyarmaton keresztül Penyige irányába folytatódik. Akik szeretnének bepillantást nyerni a lekvárkészítés rejtelmeibe, azok mindenképpen látogassanak el a Lekváriumba, az ország első szilva- és lekvármúzeumába. A múzeumban lehetőségünk nyílik használat közben is megtekinteni a szilvatermesztéshez, valamint -feldolgozáshoz használt régi eszközöket, s ha kedvünk támad, még apró ajándéktárgyakat is vásárolhatunk.

A Lekvárium címe: Penyige, Kossuth u. 105.
Nyitva tartás: keddtől vasárnapig, 9–17 óráig

Szatmárcseke

Szatmárcsekén megtekinthetjük Kölcsey Ferenc sírját a híres „csónakos” fejfás temetőben. A Kölcsey-kúria helyén álló művelődési házban emlékszobát rendeztek be a költő tiszteletére, ahol életét és munkásságát követhetjük nyomon.

Tiszacsécse

A települést Móricz Zsigmond tette híressé, Tiszacsécsén található ugyanis az író egykori szülőháza, ahol az életútját bemutató tárlatot tekinthetjük meg, s egyben bepillantást nyerhetünk a hajdani szegényparasztság életébe is. A ház udvarán Varga Imre egész alakos Móricz-szobra látható.

Milota

Utunk folytatásaként betérhetünk Milotára, ahol megnézhetjük a műemlék jellegű, 1772-ben, későbarokk stílusban épített református templomot. Szenteljünk néhány percet a templom mellett álló tornácos, rédelyes parókiaépületnek is, amely 1890-ben épült. A település világhírű terménye a vékony héjú, úgynevezett papírhéjú milotai dió. A dióbéllel töltött aszalt szilva és az éretlen dióból készült diólikőr igazi csemegének számít.

Panyola

Fehérgyarmaton keresztül jutunk el Panyolára, a három folyó – a Tisza, a Szamos és az Öreg-Túr – által határolt kedves kis faluba. Itt található a panyolai gyümölcsszeszfőzde, ahol megtekinthetjük a hagyományos kisüsti eljárással készült Panyolai Elixírt, az érlelt szatmári szilvapálinkát, valamint a főzde bejárása során megismerkedhetünk a kisüsti pálinkafőzési eljárással is. S hogy a torkunk se maradjon szárazon, kóstolhatunk is a zamatos nedűből, és ha elnyerte tetszésünket, vásárolhatunk is belőle.

Bővebb információ a Szilvaútról:

Szatmár-Beregi Szilva Út Egyesület
Cím: 4800 Vásárosnamény, Tamási Áron u. 1.
Tel.: 45/570-000

Honlap: www.szilvaut.hu »

Marci mondások

1.
Marci felbosszantott valamivel, nagy vihar keveredett köztünk. Majd kis idő után békülni támadt kedve, és odajött hozzám:
-"Anyuci, jó kisfiú leszek. Többet nem kapcsolom be magamtól apuci számítógépét,nem dobom le a lázmérőt a földre - itt már kezdtem megenyhülni - csak egy kis vizet töltök az áramba, jó?"

2.
Fekszünk este az ágyon: Matyi, én, Marci. Erre Marci:
-"Anyuci, most nekifutásból rád fogok ugrani, jó?"
Én jó ijedt képet vághattam, mert Marci odajött hozzám, megborzolta a hajamat, és nyugtatólag így szólt:
-"Csak vicceltem, te kis laposfejű!"

3.
Még Nagykárolyban ülök a nyugágyban.
Marci szól:
-"Nézd, anyuci, mi van a széked alatt!"
Én:-"Tudod, mit? Majd kitalálom barchobával! Én kérdezek, te pedig csak igennel vagy nemmel válaszolhatsz. Tehát, állat?"
Marci: -"Igen."
Én:-"Szőrös?"
Marci:-"Igen. És teljesen úgy néz ki, mint egy macska."

Szappanbuborékot fújunk

Marci beszerzett egy jó kis középfülgyulladást. A kényszerű itthonmaradást egy kis szappanbuborék-fújással dobtuk fel:)
Persze az erkélyen, mert amúgy még nem szabad kimenni.

Első nap az óvodában

Szeptember elsején elkezdődött az ovi. Bizony, már egy egész napra ott kellett hagyni Marcit. Nem volt nagy jelenet, mert Marci alig várta, hogy bemehessen, hátra sem nézett, csak beszaladt. Így nem is volt idő az érzelgésre.
Alvás után mentem érte, de akkor sem igyekezett túlságosan: előbb még nyugodtan meguzsonnázott.
Az óvónéni elmondása szerint egyelőre még folyik a harc, hogy ki legyen a Kék csoport főnöke: Marci vagy az óvónéni.

A ovi második napján (amikor még minden kiscsoportos megszeppenve totyog az óvónéni körül) Marci Bendegúzzal elindult felfedezni az ovit, és a tornateremben kötöttek ki. Talán még tesiórát is tartottak volna, ha fel nem fedezi őket az óvónéni, és gyorsan vissza nem vezeti őket a csoporthoz.

Délután megkérdeztem Marcit:
-"Volt ma ebédre hús?"
-"Igen, volt."
-"És milyen husi? Pipi?"
-"Neem, oroszlánhús."
Hát, nem tudom honnan szállítják az óvodába az ebédet. Talán az állatkertből? :)

Mi négyen

A hajdani nagy baráti társaságból mi négyen maradtunk...
Mi is elég ritkán találkozunk sajnos, de azért vannak biztos pontok az életünkben: ilyen például az adventi sütögetés Editnél.
A mostani találkozó fénypontja az volt, amikor Adél bejelentette, hogy férjhez megy, és meghívott minket az esküvőjére:)

Sok boldogságot, Adél!