Szüret Dorogon

Barátokkal a Seholszigeten

Vasárnap összejöttünk két barát-családdal, és közösen elmentünk Nőtincsre, a Seholsziget Élményparkba.

  Aznap volt szőlőpréselés és mustkóstoló,

de a fiúknak a legnagyobb élmény mégiscsak a találkozás volt a régi barátokkal.

Klassz játszótér volt, ahová bevették magukat, és ment a hancúrozás:

 

Mi - szülők - eközben jókat tudtunk beszélgetni:)

Szeptemberi köszöntések

Ma Dorogon mindenféle köszöntések voltak: Makit felköszöntöttük névnapjára (jócskán elmaradt eddig),majd születésnapjára is, apát pedig szintén születésnapjára.
Délelőtt kimentünk a fiúkkal a szőlőbe.

Útközben találtunk egy elpusztult kígyócskát:

Íme az egyik ünnepelt unokákkal közrefogva:

Nagyszülők - unokák:

Matyi mondások

Kérdezem Matyit, hogy mit kér ebédre. Erre Matyi:
-"Galuskát nokedlivel!"
(ebből ki is derül, hogy mi a kedvence)

Matyi elalvás előtt így szól:
-"Ide szereltem ezt a műszert az ágyamhoz, hogy megmutassa hány métert kell aludnom reggelig."

Matyi egyszer így szól Andráshoz:
-"Apuci, nekem kell egy feleség!"
András:
-"Miért ilyen sürgősen, Matyikám?"
-"Mert csak a kisbabák alszanak az anyukájukkal, a nagyok pedig a feleségükkel. Én nem akarok egyedül alszani, úgyhogy kell nekem egy feleség!"

(Majd egy kis idő múlva odajött hozzám: -"Anyuci, leszel a feleségem?")

"Partit" rendeztünk a fiúkkal. Leültünk a szőnyegre és ott játszottunk, ettünk-ittunk, gyertyát gyújtottunk. Egyszer csak Matyi megjelenik játékszerszámokkal a kezében:
-"Hoztam szerszámokat, hogy ha elromlik a parti, megjavítsam."

Ovis életképek

Szerencsére Matyi óvónénijei szorgalmasan fotóznak. Megérkezett tőlük az első adag kép az ovis hétköznapokról:

tornasarok

hintázás

ebéd

délutáni alvás

uzsonna

az udvaron

Hétvége a Dunakanyarban 2.

Vasárnap Edit barátnőm kivitt minket egy klassz helyre: egy kis öbölhöz, ami Pilismaróton, a szobi rév közelében található.
Nagyjából ott voltunk, ahol a kis piros pötty van.
Az idő igazi meleg nyárvégi volt, pont jó egy kis dunaparti kiruccanáshoz.

A part jó köves volt, remekül alkalmas a kavicshajigáláshoz, vár- és gátépítéshez.

Néma csend, csak elvétve egy-egy horgász a parton, a vízben kishalak.
A víz nyugodt, néha kishajók vetettek hullámokat.
Az ősz első színei már megfestették a fákat.
A hideg Dunában jó volt áztatni lábat.

A fiúk persze nem bírták ki, hogy ne menjenek bele a vízbe (én bezzeg kibírtam...).

Edit volt ebben a társuk:

Jókat pancsikoltak.

Én addig a nyárfák lombja alól figyeltem őket.

Remek nyárvégi búcsúzás volt a víztől. Köszönjük!

Itthon ezt kreatívkodtam a parton szedett uszadékfából és a kavicsokból:

Hétvége a Dunakanyarban 1.

Szombaton Visegrádra ruccantunk ki. Első célpontunk a Mátyás király történelmi játszópark volt. Valahol olvastam róla, s most elmentünk kipróbálni. Előzetesen csak annyit, hogy nagyon tetszett a fiúknak.

Volt itt hajókázás:

a fedélzeten és a hajó gyomrában

 forgató vitéz:

igazi csata a törökökkel:

trónfoglalás:

átkelés a függőhídon:

a csodaszarvas és az egyszarvú ütközete:

Egyszóval nagyon jól éreztük magunkat ebben az egyedi, színes játékforgatagban;

a gyerekek is, 

és mi felnőttek is jól szórakoztunk.

Miután megebédeltünk egy helyi kis vendéglőben, elmentünk bobozni. Utoljára 3 éve jártunk erre. Marci már akkor is nagyon élvezte, míg Matyi csak babakocsiból figyelt. Most mindketten aktívan kivették a részüket.

A nap végén még egy kicsit visszamentünk a játszótérre, majd búcsút vettünk Visegrádtól. A délutáni napfény szépen megvilágította a hegy tetején a fellegvárat.
András magyarázta Marcinak:
- "A Fellegvár egy műemlék."
Erre Marci:
-"Miért, nem igazi emlék?"

Marcit nagyon megragadta Kinizsi Pál története, amit a játszótéren meséltünk neki. Este újra el kellett mesélnünk (diafilm kíséretében).