Ma mindhárom fiú nálunk volt. Eredeti tervünk szerint a Vidámparkba mentünk volna el megünnepelni a fiúk születésnapját, de eléggé zord volt az idő (viharos széllel), így egy benti program mellett döntöttünk: az Állatkerti játszóházba ugrottunk be, a Vidámparkot későbbre halasztottuk.
Mondanom sem kell, hogy nagyon élvezték. Matyika inkább a nagymozgásos játékokat kedvelte (csúszda, ugrálóvár),

míg Barnika és Marci rögtön belevetették magukat a Playmobil birodalomba, és csak építettek-építettek...

...csupán csak egy kis horgászás kedvéért mozdultak ki onnan:

Ha már ott voltunk, megnéztük a városligeti tó kacsáit,

s persze a Hősök terének szobrait:

Íme a két Mátyás:

Éljen soká a mi kis Mátyásunk!

Bolond egy szél fúj ma

"Kitárt ajtómon szellő jön be,
szaglász, vigyorog diadallal
s mint rozsvetésben kisgyerek,
édesen rúgkapál hajamban."
                      (József Attila: Reggeli)

Hosszú hétvége a Káli medencében 4.

Utolsó nap jól bereggeliztünk, 

majd elmentünk Káptalantótiba a Liliomkert piacra. Bevásároltunk a helyi termelők sajtjaiból, kenyeréből, füstölt húsaiból.

Összepakoltunk, s irány Tihany, Levendulaház.
Itt egy jó kis interaktív kiállítást néztünk meg a fiúkkal: először egy kis látványos filmet a helyi táj kialakulásáról, az egykori vulkánokról (Marci azóta is vulkán-lázban ég). Bent a teremben volt is egy "igazi" működő vulkán hanggal, füsttel, aminek a belsejébe be lehetett sétálni.
De volt még mocsárjárás, erdőkerülés, rajzolgatás.

Kint pedig volt vesszőlabirintus,

meg a tihanyi belső-tó, ami a viharos széltől jól felhabzott:

Ezek után hazafelé vettük az irányt, de még benéztünk Balatonalmádiban Adélékhoz.

Este pedig igazán jólesett vacsorára a Balaton felvidéki ízekből összeállított tál:

Eltelt a négy nap. Jó volt.

Hosszú hétvége a Káli medencében 3.

A hosszú hétvégénk harmadik napján egy kis túrára indultunk a közeli Eötvös kilátóhoz. A kertünkből így látszott:

Az út kb. 5 km volt oda-vissza, s ezt 3 és fél óra alatt tettük meg pihenőkkel (tehát határozottan gyorsult a tempónk). Marci nagyon ügyesen gyalogolt.

 A kilátóból nézve nagyon szépen kirajzolódtak a távolban az egykori vulkáni hegyek sziluettjei:

 Út közben találkoztunk az első idei ibolyával:

Ebéd után egy kis alvást iktattunk be. Marcikánk gondosan odakészítette a szekrényére a kis kincseit: a fa kését, a tollaslabdáit, s kezében a kis alvós mackójával aludt el:

A délutáni szunyát követően pedig sütögetni kezdtünk a kertben:

Szépen ránkalkonyodott, s a vacsora után egy csillagnézéssel fejeztük be a napot.

Hosszú hétvége a Káli medencében 2.

Hosszú hétvégénk második napján délelőtt a Tapolcai-tavasbarlangban kezdtük a programjainkat:

 Nagyon izgalmas volt a szűk járatokban csónakkal lavírozni:

Ezután átautóztunk Salföldre a majorba:

Itt őshonos magyar állatfajtákat nézhettünk-símogathattunk. Nagy sikere volt a fiúknál a kutyáknak (főleg a komondornak), a nyusziknak, a 3 napos kiscsikónak, no meg a mangalicáknak.

Sétálgatunk a majorban, amikor látjuk, hogy Matyi valamit felvesz a földről és már be is kapja. Amikor rászóltunk, akkor már ő is fintorogva köpte ki - a kecskebogyót. Gondolom csokigolyónak nézte a kis édesszájú :)

A majorban lehetőség volt lovaskocsikázásra, amit persze ki is használtunk.

A falu határában lévő pálos kolostorromhoz utaztunk ki - egy gyönyörű helyre az erdő közepén:

A nap hátralévő részében pedig kicsit sportoltunk a szálláshelyünkön. Én Andrással, Makival pingpongoztam,

a fiúk pedig tollasoztak.

Marcinak nagyon tetszett a tollasozás, és egyre ügyesebben ütögette vissza a labdát.

Makiék sajnos csak eddig maradhattak velünk, vissza kellett utazniuk - így most készült el a szokásos csoportkép:

Mondanom sem kell, hogy este nem kellett altatni a fiúkat:

Szép, tartalmas nap volt, igazi tavaszi idővel.

Hosszú hétvége a Káli medencében 1.

Idei első hosszú hétvégénken a Balaton felvidékre, pontosabban a Káli medencébe vettük az irányt. Elsőként Monoszlón álltunk meg, hogy megnézzük a Hegyestűt:
A kissé viharos szél ellenére is felmásztunk a hegy tetejére, hogy gyönyörködhessünk a kilátásban.
Aztán aláereszkedtünk a "vulkán belsejébe" - ahol közelről is megnéztük a megkövült bazalt lávát.

Már jó éhesek voltunk, mire megérkeztünk a szálláshelyünkre, Szentbékkállára:

Ebéd utáni mozgásként kisétáltunk a falu határában lévő Kőtengerhez.

A falun keresztülsétálva nem győztünk a szépen megőrzött, helyreállított parasztházakban gyönyörködni. Nagyon hangulatos kis falu ez a Szentbékkálla.

A Kőtenger szikláira remekül fel lehetett mászni,

kipróbálhattuk az ejtőernyőzést is:

Egy jelenet az Oroszlány királyból (Trón-szirt):

Ezek a furcsa alakú kövek a az egykori Pannon-tenger homokturzásainak megkeményedett példányai, melyet a későbbi időszakok szele (főként a pliocén korban) látványos, helyenként bizarr formájúra alakított.

Zuzmó-lakótelep:

S közben a széllel együtt a tavasz is megérkezett: